2014. február 23., vasárnap

Part 16 ~ Közös hétvége



Harry szorosan ölelt magához, miközben lélegzetét visszafojtva puszilgatta az arcomat.
- Anya, mi most visszamennénk Londonba! - fordult Anne felé, mire én meglepetten kapkodtam kettőjük közt a fejemet.
- Persze, Szívem! Vigyázzatok az úton! - mosolyodott el Anne, aztán az ajtóig kísért ki.
- Köszönjük, hogy itt lehettünk! - adtam neki két puszit, Ő pedig szorosan megölelt.
- Én köszönöm, hogy mellettem álltok! - morzsolt el egy könnycseppet, aztán szorosan megölelte Harry-t. Én észrevétlenül intettem Harry-nek és beszálltam a Range Rover anyósülésére.
- Mehetünk? - ült be Harry is.
- Persze! - mosolyodtam el. Harry - mint mindig -, most is összefűzte az ujjainkat és a kezemet a váltóra helyezve fogta. Amikor már az autópályán mentünk, az ölembe húztam az összegabalyodott kezeinket és a kézfejét cirógattam.
Harry bekapcsolta a rádiót és amikor ismert számot hallottunk, közösen énekeltünk. Sem én, sem Ő nem foglalkozott azzal, hogy mennyire hamis a hangunk, bár neki még így is észveszejtő volt a mély, rekedt énekhangját hallani. Bejátszottak vagy három 1D számot az út alatt, azokat egyedül énekelte.
- Milyen nap van? - fordult felém, amikor már lefelé tartottunk a sztrádáról.
- Péntek! - néztem meg a telefonomon.
- Akkor a hétvégét romantikázással fogjuk tölteni! - kúszott mosoly az arcára. Amilyen kisfiús is volt Ő, olyan perverz, de már megszokhattam volna.
- Rendben van! - adtam a nyakára egy puszit, amire sikeresen ráment a záróvonalra. Nevetve visszaereszkedtem az ülésembe és tovább szorongattam a kezét.
- Most elmegyünk reggelizni, aztán sétálgathatnánk a városban, utána hazamennénk és csinálhatnánk közösen ebédet.
- Rendben, de hova, ha a fiúk is otthon lesznek! - vontam fel a szemöldökömet.
- Van egy lakásom nem messze a belvárostól! Ott elleszünk! - biccentett. - És kikapcsoljuk az összes telefonunkat, rendben?
- Rendben! - nevettem fel halkan annak a gondolatára, hogy Harry száműzze magát a Twitter-ről.
- Ne nevess! - vigyorodott el Ő is kisfiúsan.
Leparkoltunk egy kávézó előtt, ahova Harry kézen fogva kísért be. Minden fehér és csoki barna volt, nagyon tetszett, ráadásul a nagy, kitárt üvegajtón és a kirakatablakon csak úgy áramlott be a napfény és az ajtón a meleg, friss levegő. A galérián foglaltunk helyet, ami az alattunk lévő szintre nézett, s pont a nagy ajtókkal volt szemben.
Én három palacsintát rendeltem, egy rumos-kakaósat, egy erdei gyümölcsöset és egy epres-tejszíneset, Harry nem röstellett egy rakatot rendelni, Ő neki sikerült benyomnia vagy 8 rudat, különböző tömény ízesítésekkel. 
Aztán rendeltünk egy-egy extra habos, tejszínes, karamellás hosszú kávét, s amíg én Harry bajszán nevettem, Ő folyamatosan fotózott.


@Harry_Styles: "My Princess! Addig nevess, ameddig nem leszel Te is nyakig tejszínhabos otthon! ;) xx Harry"

Ezen még jobban nevettem, bár próbáltam leállítani magamat, mert néhány idős ember minket figyelt. 
Harry elmondta néhányszor halál komoly fejjel, hogy "Nem ismerem!", "most szabadult az elmegyógyintézetből", vagy "Követett az utcán!".
Miután már ránk szóltak páran, inkább felálltunk, Harry minden ellenkezésemre kifizette az én reggelimet is és távoztunk. A Hyde parkba mentünk, mert ez a park nagy és most a jó idő miatt összegyűlt emberek közt könnyen el tudtunk vegyülni. Nem voltak sokan, a játszótereken kisgyermekes anyukák hintáztatták a csemetéiket, a kavicsos út mellett futók haladtak el, néhány padon pedig öreg nénik etettek galambokat, vagy középkorú nők szabadultak ki a munkából, kezükben egy pohár kávéval.
Harry összefűzte az ujjainkat, s úgy sétálgattunk. A szökőkút mellett leültünk egy padra és azzal szórakoztunk, hogy néha felugráltunk és a tenyerünkben hozva vizet, fröcsköltük a másikra. Arra azért nem vetemedett egyikünk sem, hogy belelökje a másikat a vízbe. Néha loptam Harry-től egy kis csókot, amikor pedig nem, akkor Ő végignyúlt a padon és az ölembe tette a fejét. Ekkor mindig a haját piszkáltam, Ő pedig néha a saját hajamért nyúlt és egy picit meghúzta a tincseimet. 
Tudtuk, hogy készülnek fotók rólunk, és úgy döntöttünk, hogy legyen gyereknap a fotósoknak, úgyhogy volt, hogy hirtelen felugrottunk és úgy pózoltunk a kamerának, mintha egy díjátadón lennénk. Nekünk ez nem megerőltetés, viszont Ők ezért nagyon sok pénzt kapnak, akkor meg miért ne? Persze ha ezek után zaklatni fognak, Harry helyett is helyre teszem őket.
Tovább sétálgattunk és körülbelül egy óra múlva elindultunk az autónk felé. Beültünk és már csak Harry háza előtt parkoltunk el. Egy lakópark előtt voltunk, ami nekem nagyon tetszett, így Harry dagadt a büszkeségtől, hogy ilyen szép helyen talált lakást.
Felmentünk a 10.-re, ahol az Ő kis otthona várt ránk. Az előszobából egyenesen nyílt a nagy nappali és annak a bal oldalán az étkező, jobbján pedig a konyha, ahova a nappaliból és a hall jobb oldaláról is be lehetett menni. Az előszobából balra egy nagy fürdőszoba nyílt, valamint a nappaliból egy nagy hálószoba, amihez fürdő és gardrób is tartozott, valamint két kisebb szoba, ebből Harry az egyiket dolgozószobának fogta be, a másik megmaradt vendégszobának. Levettem a cipőmet az előszobában, majd Harry utasítására bevittem a táskámat a főhálóba és a kis bőrkabátommal együtt leraktam az ágy melletti kis fotelba. Minden nagyon hangulatos volt, az egész ház fekete-fehér, barna volt, a falak hófehérek, a padló és a szekrények sötétbarnák, a nagy kanapé fehér bőrből készült, rajta fekete és barna, szőrös párnákkal.
Harry a kanapén várt rám, én is mellé ültem, aztán csak figyeltem az arcát.
- Akkor főzzünk? - emelte rám a nagy, zöld szemeit.
- Akkor főzzünk! - ismételtem meg őt és utána mentem a konyhába. Volt otthon egy csomó minden, ezért hozzáláttunk saját készítésű pizzát gyártani. Amíg Harry a laptopját kapcsolta be, hogy recepteket keressen, Én habcsóknak való tojás fehérjét vertem fel porcukorral. Ezt a fehér masszát kivajazott tepsibe raktam és beraktam a sütőbe sülni. Harry nyál csorgatva figyelte a dagadó finomságot, majd megcsókolt és elolvastatta velem a pizza receptjét.
Amikor már kivettük a ropogósra sült habcsókot, Harry berakta a sütőbe a pizzáinkat, majd hirtelen a nyakamba öntött egy nagy adag lisztet. Felsikkantottam és automatikusan nyúltam a mellettem lévő dologért, ami a félig tele lévő tejes üveg volt. Harry még fel sem fogta, mit fogtam meg, amikor megfordultam és a hajába locsoltam a tejet. Nevetve néztem, ahogy a tej kifolyik a pólójára, amit Ő nevetve levett, majd felültetett a pultra és a lábaim közé furakodva csókolt meg. Nedves haja a homlokára tapadt, de nem zavartatta magát, a lisztes ruhámba dörgölőzött.
Nevetve húztam be a fürdőbe, majd a zuhanyt megnyitottam és behúztam magam után. Lassan levettem a nadrágját, míg Ő a pólómat tépte le rólam. 
Bocsánat, Gemma pólóját, amit nem valószínű, hogy még viszontlát. Lekerült rólunk minden ruha, csak a fehérneműk maradtak. Kiszáradt számat megnyalva néztem végig Harry-n, aki éppen a melltartóm csatjával szenvedett. Megint. 
Calvin Klein boxerét levette, majd háttal fordított és kikapcsolta a melltartómat. Az utolsó ruhaneműmet is lecsúsztatta a lábamon, majd kidobta a bepárásodott kabinból. 
Forrón megcsókolt, s utasított, hogy kapaszkodjak belé, majd megemelt és a hideg csempének nyomott. Lábaimat a dereka köré csavartam és egyik kezemmel meg kapaszkodtam a vállában, a másikkal a vizes hajába túrtam. 
Forrón csókolt, miközben belém hatolt és finoman a falhoz nyomva mozgatta a csípőjét. Halk nyögéseink árasztották el a fürdőszobát, amiket a víz csobogása többnyire elnyelt. Harry nevét mondogatva jutottam fel a csúcsra, majd tartottam magamat, amíg ő is eljutott oda.
Hosszasan megcsókolt, majd elvált tőlem és fél kézzel tartva a tusfürdőjéért nyúlt. Nem zavarta, hogy férfias illatú, bekent vele, majd a habot rajtam hagyva kezdte el magát is átdörzsölni, de kivettem a kezéből a flakont és én kezdtem el átmosni. Minden egyes izma megfeszült az érintésem alatt, légzése felgyorsult, miközben és a hátát mostam le. Direkt, de óvatosan végigszántottam felhevült bőrén a körmömmel, amire egy hangos morgás volt a válasza.
Már szárazon álltam a fürdőben, Harry hozott nekem egy szürke pólót, ami valószínűleg a sajátja volt, de nekem a combom közepéig ért. 
- Itt van fehérnemű. Biztos a Gemma-é, egyszer itt felejtette a vendégszobában. - hozott be Harry egy kis zacskót.
- Miért van zacskóban? - vontam fel a szemöldökömet.
- Mert nem akarom a nővérem alsóneműit fogdosni! - kacsintott.
- Akkor, hát... Köszönöm! - adtam neki egy gyors csókot és felvettem a fekete bugyit a póló alá. A melltartót is felvettem a biztonság kedvéért, majd vissza rá a pólót. A hajamat felgumiztam egy laza copfba, majd kisétáltam Harry-hez. Azt vártam, hogy majd meg fogok fázni, de meglepetésemre Harry tüzet rakott a kandallóba, amit én mellesleg észre sem vettem, de ezt inkább nem említettem. Pont jó volt a hőmérséklet, de még így is egy takarót terített ránk Harry, Majd elkezdett a még forró pizzánkkal etetni. Amikor már degeszre ettük magunkat, bekapcsoltuk a Tvt és elkezdtük nézni a Spongebob-ot. Azt hiszem, hogy ez a mese a One Direction kedvenc meséje. Néha az izgatott Harry-re néztem, vagy hoztam a habcsókból, de amikor vége lett a filmnek, Harry végig döntött a kanapén és forró csókokban részesített. Nevetnem kellett az arckifejezésén, amin kicsit megsértődött.
- Minden romantikus pillanatot elnevetsz! - húzódott a kanapé másik felébe duzzogva. Mint egy kutya, oda másztam mellé és négykézlábra ereszkedve kezdtem el az orrommal az Ő orrát piszkálni.
- Megbocsájtva! - kiáltott fel, majd letepert és forró csókokkal hintette be a testem minden részletét.

* * * 

Jóízűen elfogyasztottuk a vacsoránkat, amit egy olasz étteremben ettünk meg a belvárosban - a vendégszobában szinte minden alkalomra találtam ruhát -, pont az én méretemben, úgyhogy egy fehér, térd fölött csipkében végződő, pánt nélküli csodaszép, testhez simuló ruhát vettem fel, sötét barna, platformos tűsarkúval és egy sötétbarna, aranyszínű, pántokat helyettesítő láncokkal ellátott táskát tettem a vállamra, amiben a rajtam lévő, színtelen szájfény, telefon és iratok voltak. 
Egy sötétbarna blézert vettem még fel, s egy arany színű kis nyakláncot, meg egy arany színű, levelet formáló gyűrűt. A fülembe egy arany színű, lelógó fülbevalót választottam, majd a szememet kihúztam fekete szemceruzával és kispiráloztam a szempilláimat.
Kimentem a rám várakozó Harry-hez, akinek az álla a földet súrolta. 
Úriemberként felugrott, majd kikísért, bezárta a lakást és az autóig el sem engedte a kezemet. A liftben a loknikba göndörített hajamat igazgattam, majd beszálltam az autóba és megvártam míg Harry megkerüli a terepjárót és elhajt. 
Az olasz étteremben egy hangulatos asztalhoz kaptunk helyet, majd rendeltünk. Én sajtos-tejszínes carbonara-t ettem, Harry pedig megkóstolta a lasagne-t. Végül aztán már egymást etettük egymás kajájával, de nagyon jól szórakoztunk.
Hazafelé menet gyalog mentünk, mert ittunk bort is, úgyhogy fél óra múlva nagyon sóhajtva vettem le a cipőmet, ledobtam a táskámat és a blézeremet, majd Harry elé állva megkértem, hogy húzza le a cipzárt a ruhán. 
Finoman kibújtatott a ruhából, majd azt a kanapéra dobta, megfordult, a térdhajlatomba nyúlt és így felemelve vitt be a hálószobába. Lefektetett az ágyon és vigyázva, hogy ne fájjon nekem, rám feküdt. Forró csókjai között nem éreztem semmit, a külvilág bajait kizártam és csak rá figyeltem. Romantikus oldalát most is megmutatta, ennél gyengédebb nem is lehetett volna. 
Ő megadott nekem mindent és én csak próbálkozni tudtam, hogy egyáltalán megközelítsem ezt az odaadást felé és boldoggá tehessem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése