2014. március 3., hétfő

Part 17 ~ Tengerparti kiruccanás



Reggel arra ébredtem, hogy egy telefon zenél valamerre a szobában. Kiszálltam Harry mellől, aki alig akart elengedni, majd a nyöszörögve a takaróba kapaszkodott és tovább aludt. Átrohantam a vendégszobába, ahonnan vettem el magamnak egy fehér alsóneműszettet, ezeket felvettem, majd egy szűk farmert és fehér toppot kaptam magamra, amire fehér inget vettem. A lábaimat egy sötétvörös, matt bokacsizmába bújtattam és egy fekete táskát tettem a vállamra. Kifésültem a hajamat, bekentem a számat egy kis ajakbalzsammal, majd a szempilláimat kispiráloztam kicsit.
Kilépve a bejárati ajtón azonnal a virágos, enyhén szmogos illat csapott meg. Felvettem a napszemüvegemet és a sarki boltig meg sem álltam. Gondoltam, készítek valami reggelit, Harry-t ismerve szükség is lesz rá. A boltban a kosaramba raktam két tábla csokit, kalácsot, kenyeret, mirelit lasagne-t, almát, banánt és tojást, mert ezek már mind elfogytak.
Kihalásztam a táskámból a pénztárcámat, fizettem, majd a szerzeményeimmel együtt beraktam a táskámba. Kifelé mentet felhívtam Liam-et, mert nem tudtam, hogy tudja-e, hol vagyunk most - és nem voltam elérhető sem az utóbbi időben.
- Jó reggelt, elveszett bárányka! - vette fel a telefont Liam.
- Neked is! - mosolyodtam el. - Ha még nem tudnád, már hazajöttünk Holmes Chapel-ből.
- Oh, igen? - hallgatott el. - És nem akartok felénk nézni?
- Nem. Mármint nem úgy értettem, csak ezt a hétvégét szeretnénk együtt tölteni.
- Értem! Este azért felnézhetnétek hozzánk, Harry biztos tudja, hogy Eleanor húgának most van a szülinapja és ezt megünnepeljük nálunk. Ha gondoljátok, gyertek el! - hallottam Liam hangján, hogy mosolyog, de én csak a számat húztam.
- Jól van, elmegyünk! - vontam meg a vállamat, miközben próbáltam nem éreztetni a hangomban az egykedvűséget.- Mennyi idős El húga? Mit szeret egyáltalán? - sétáltam át a zebrán, ami előtt vagy 5 percig várakoztam a súlyos táskámmal a vállamon.
- Linnette Calder-nek hívják, 18 éves és azt hiszem, hogy a kék a kedvenc színe. - sorolta Liam.
- Köszi Liam! Puszi, szia! - köszöntem el és leraktam a telefont. Eltettem a táskámba és bementem a lakópark kapuján, mert már haza is értem. 
Amikor a házba bementem, még mindenhol csend honolt. Lepakoltam a konyhában és benéztem Harry-hez. Még mindig úgy aludt, ahogy ott hagytam reggel. Egy nevetést elfojtva mentem vissza a konyhába, ahol nekiálltam omlettet csinálni. Mivel a tojásrántotta nem a szívem csücske, így most sem azt csináltam, meg az omlett különlegesebb is.
Amikor az utolsó adagot is kiraktam egy tányérra, két kar fonódott a csípőm köré. A gerincemen végigszaladt a hideg, ahogy lehelete a nyakamat csiklandozta. Inkább megfordultam és göndör hercegem szájára adtam egy hosszú csókot.
- Vásárolnunk kell menni! - mosolyodtam el.
- Miért? - vonta fel a szemöldökét és álmosan elmosolyodott.
- Ma este egy buliba vagyunk meghívva. - válaszoltam.
- Ne már! Ma estére is beterveztem néhány dolgot! - nyúlt a hátam mögé és miután elvette az egyik tányér omlettet, levágta magát a bárpulthoz, hogy hozzáláthasson megenni az ételt. Eléggé elszontyolodott, amit úgy adott elő, mintha 5 éves lenne, de nem is rám haragudott, hanem a világra.
- Naa! - léptem mögé és egy csókot hintettem a nyakára, ami kifejezetten érzékeny területe volt.
- Legalább Ed Sheeran-nál lesz? - húzott az ölébe és egy csókot nyomott a számra.
- Nem talált! Eleanor húgának, Lettice-nek lesz szülinapja. - válaszoltam.
- Először is, nem Lettice, hanem Linette és nem akarok menni! - emelte fel a villáját és egy kis omlettet rászúrva adta a számba.
- Akkor Linette! - legyintettem és én is adtam neki egy kis omlettet.
Reggeli után felöltöztünk - halvány sárga, lenge ruha, fehér saru, hanyagul felfogott haj, ezüst ékszerek, fekete táska -, kisminkeltem magamat, majd beültünk az autóba és az Oxford street felé vettük az irányt. Először egy ruhaboltba mentünk be, ahol azonnal megakadt a szemem egy szép, világoskék ruhán akadt meg a tekintetem, amelynek a felső része csillogó, ezüst színű kövekkel volt kirakva és kétoldalt egy-egy vékony spagetti pánt húzódott. Harry is azonnal rábólintott a ruhára, úgyhogy fizettünk - nagy nehezen rábírtam, hogy a felét én fizessem ki -, majd egy ékszerüzlet felé indultunk.


Kevés ideig keresgéltünk csak, majd megvettünk egy arany láncot, amibe világoskék kőkirakást helyeztek. Hazafelé beugrottunk egy virágüzletbe, ahol vett Harry egy nagy csokor fehér rózsát, majd haza indultunk.
Otthon elővettünk két fehér dobozt, amiben elvileg Harry zakót és cipőt vett, majd ezeket kibéleltük fehér selyemmel, a ruhát óvatosan belehajtottuk a nagyobba, a nyakláncot pedig a kisebb dobozba tettük bele és ráhajtottunk egy kis fehér selymet, hogy takarásban legyen. Harry-nek sikerült belerakni egy ideiglenes vázába a virágokat, így végre nyugodtan leülhettünk és egy kicsit pihenhettünk.

* * *

- Harry, ha elkésünk, Louis és Eleanor is megfojt! - kopogtattam be a fürdő ajtaján. Végre kinyílt és Harry vizes felsőtestével találtam szembe magamat. - Siess!
Kelletlenül odébbállt, én pedig bementem és a tükör elé álltam. Amíg a hajgöndörítő melegedett, kisminkeltem magamat. Először egy kicsit kipúdereztem magamat, aztán füstös szemeket varázsoltam az arcomra és egy enyhén barackos színű szájfénnyel festettem ki a számat.


A hajamat loknikba göndörítettem, majd átdobtam a bal vállam fölött és hátul megtűztem egy hullámcsattal. Amíg Harry a tükör előtt tollászkodott én bementem a konyhába és lefőztem magunknak két nagy adag kávét. Harry is olyan hamar megitta, mint én és már ment is a fekete zakójáért.
Én sok ideig gondolkodtam a ruhámon, nem akartam elvonni a figyelmet Linette-ről. Végül egy lenge, fehér színű, combközépig érő csodát választottam, aminek a nyaka V-alakban volt kivágva és ezüst színű berakások díszítették. A cipőmről is gondoskodtam. Egy kényelmes Claudio Dessi-t választottam. Az egész cipő ezüst színű gyöngyökkel volt bevonva és a tűsarka ellenére is nagyon jó volt benne járni-kelni. Egy fekete bőrtáskát választottam kézitáskának, amelynek a pántját ezüst színű láncok helyettesítették.




Az egész összeállítással nem nagyon nyertem el a tetszésemet, de miután Harry benyögte, hogy Ő este ezt milyen gyorsan le fogja rólam tépni, kellően megnyugodtam. Még megigazítottam a hajamat, aztán felvettem egy fekete bőrdzsekit és Harry után mentem. Még az ajtóban a forrón megcsókolt és csillogó, smaragdzöld szemeit rám emelte.
- Szeretlek! 
- Én is, Harry! Nagyon szeretlek! - suttogtam. Magában mosolygott egész úton a kocsi felé, majd kinyitotta nekem az ajtót beültetett, aztán Ő is beült és elindultunk. Hamar odaértünk a One Direction-házhoz, ahol már jó néhány autó parkolt, de Harry-nek fenntartottak egy helyet az autóbeállón.
Miután kiszállt, segített nekem is kikecmeregni az autóból, majd kézen fogva mentünk el az ajtóig. Csöngettünk és amikor az ajtó kinyílt, egyszerre találtuk a nyakunkban Niall-t, Zayn-t és Liam-et. Utóbbi inkább csak finoman megölelt engem, aztán fiúsan Harry-vel is "összeölelkeztek", ezen tettei után pedig leszedte rólunk a két jómadarat.
- Hogy vagytok? - ugrált mellettem Niall, miközben Zayn a másik oldalamon kísért. Harry mögöttem kicsit lelkizett Liam-mel, de én nem is szerettem volna megzavarni őket.
- Köszi, jól! - bólintottam.
- Be szeretnék neked valakit mutatni! - állt meg Zayn. A szívem hevesebben kezdett dobogni. Éreztem, hogy lány van a dologban. Csak azt reméltem, hogy nem azért szedett fel valakit, hogy visszavágjon, hanem mert komolyan szereti Őt.
- Lehet, hogy már hallottál Perrie-ről! - kezdte, miközben kivezetett a teraszra az emberek között szlalomozva.
- Igen. - bólogattam és ide-oda köszöngettem az üdvözléseket eleresztő embereknek.
- Nos, Ő itt a barátnőm, Perrie Edwards! - állt meg egy magas, szőke lány előtt. Valami jó érzés futott végig rajtam. Kellemesen csalódtam Zayn és Perrie kapcsolatában. Azt vártam, hogy Perrie távolságtartó lesz, de nem.

- Szia, Perrie vagyok! - ölelt meg szorosan Perrie.
- Brooke, de neked is csak Bo! - öleltem vissza. Zayn fellélegzett, majd távozott köreinkből.
- Mesélj magadról! - húzott le a hintaágyra és egy pezsgőspoharat nyomott a kezembe.
- Hát, mint azt tudod, Harry barátnője vagyok! Teljesen átlagos családból származom. Van két húgom, de az apánk már nem él és az anyánk ebbe belebetegedett. Lehet, hogy szánalmasnak hangzik, de nem merem meglátogatni. Azt sem tudom, hogy a húgaimmal mi van. - vontam meg a vállamat, de Perrie átlátott az álcán és szorosan megölelt.
- Nagyon sajnálom! Szeretnéd hallani az én történetemet? -terelte a témát.
- Az jó lenne! - mosolyodtam el.
- Szóval South Shields-ben születtem, anyukám, Deborah, apukám Alexander Edwards. Teljesen átlagos a családom, van egy bátyám, Jonnie, egyébként pedig még egy Zayn-nel közös kutyánk, Hachi. Egyébként a Little Mix énekese vagyok és ennyi lenne az életem! - nevetett fel, amin nekem is nevetnem kellett.
Perrie végig nagyon aranyos volt, beszélgetett, pletykálkodott, viccelődött és mellette egész este mosolyogtam. Mutatott képeket Hachi-ról, aztán telefonszámot cseréltünk és megbeszéltük, hogy vasárnap délben értem jön autóval Harry lakásához és lemegyünk a tengerpartra, előtte pedig vásárolgatunk egy kicsit.
Linette-nek annyira tetszett a ruha és az ékszer is, hogy azonnal átvette a partira, amit szerencsére már hanyagolhattunk. Zayn-nékkel egy időben mentünk mi is haza, így még Perrie-vel megbeszéltük, hogy 11-re jön értem, elmegyünk ebédelni, aztán vásárolni és utána le a partra.
Beültünk a terepjáróba, hazamentünk, ahol lezuhanyoztunk és hulla fáradtan dőltünk be az ágyba, ahol azonnal el is aludtunk.

* * *

Reggel eléggé késében voltam, így miután megettem a szendvicsemet, elrohantam, hogy magamra kapjam a zöldeskék-narancsos színű, lenge nyári ruhámat, ami mellé egy narancsszínű, telitalpú magassarkút társítottam, kötött mintájú táskával, egy kis farmermellénnyel és arany színű kiegészítőkkel. A sminkelést nem vittem túlzásba, csak kispiráloztam a szempilláimat és az ajkaimra kentem egy kis barackvirág színű szájfényt.


Fél óra alatt megcsináltam a körmeimet is. Kifestettem őket egy zöldeskék lakkal, amit a táskámba tettem. Egy narancsszínű keretes napszemüveget tettem a zilált hatású hajamba, majd pont amikor belebújtam a cipőmbe, Perrie hívott. 
Lesiettem a lakópark elé, ahol egy fehér Audi cabrio parkolt. Perrie is hasonlóan öltözött fel mint én, sőt jóval csinosabban.


Perrie két puszival köszöntött, majd megvárta, amíg beülök az anyósülésre és segített a táskámat hátra rakni. Egy forgalmas utcán álltunk meg ebédelni, egy nagyon szép, kiülős étteremben. Kiültünk az utcán lévő asztalok egyikéhez és elfogyasztottuk a salátánkat, amihez grillezett húst szolgáltak fel.
A következő állomásunk egy fürdőruhabolthoz vezetett. Perrie hamarabb lecsapott egy ruhára, mint én, én csak tanácstalanul forgolódtam a tükör előtt. Ő egy fekete alsó részes, pánt nélküli, halvány piros felső részes bikinit választott. 



Végül pedig én is választottam egy pánt nélküli, barackvirág színű bikinit, amit két arany színű karikával dobtak fel.



Fizettünk és elindultunk Brighton felé. A tengerparttól nem messze parkoltunk le, s amíg Perrie megnézett egy térképet, addig én írtam Harry-nek egy sms-t, hogy megérkeztünk.
A cipőnkkel a kezünkben indultunk el a part felé, ahol kiterítettük a törölközőnket és mellé pakolva levettük a ruhánkat. Alattuk már csak az előre felvett fürdőruháink voltak. Miután megmártóztunk a tengerben, ahol elég sokan ütötték el az időt, kifeküdtünk napozni. Beszélgettünk, nevettünk, sült krumplit, kürtős kalácsot és főtt kukoricát is vettünk, majd egy csomó képet feltöltöttünk a Twitter oldalunkra. 
Fotót készítettünk másokkal is, nem aggódtunk semmiért, és elfelejtettünk egy kicsit mindent.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése